Kedves lányok! Ma reggel korán keltem, hogy 7.30-ra odaérjek a Centrumlab vérvételére, hogy megnézessem a TSH-t és a D-vitamin szintemet, bár gondolom, hogy már mindkettő jó, csak meg akarom magam nyugtatni. Vérvétel után haza csámpáztam, és ettem, majd elindultam a fogászatra.
Alig vártam pár percet (talán 3-an voltak előttem), és kijött az asszisztens és kezdte ecsetelni, hogy május végére tud csak időpontot adni. Mondtam, hogy nekem holnapra kell mennem a Kaáliba, és az orvosom a lelkemre kötötte, hogy nézessem meg a fogaimat, múlt héten egy idős orvosnál voltam, aki megcsinálta már a panorámaröntgent (csak utazás előtt nem mertem megcsináltatni a fogaimat), így csak annyit kérek, hogy mivel már elkezdődött a hormonkezelésem, nézzen rá a fogaimra a doktornő, mert ez az utolsó TB-s lombikunk, és már 44 vagyok idén, így hálás lennék, ha behívnának. 2 percre rá bemondták a nevemet. A doktornő egy kedves, mosolygós szőke hölgy volt, aki készséggel megnézte a fogaimat. Mutattam, hogy hol érzek "bibi"-t és Ő mondta, hogy nem lyuk, ne izguljak, egy kis darabka letört az alsó metszőfogamról, azt érezhettem a nyelvemmel lyuknak. Kértem, hogy a röntgen alapján nézze meg, hogy a fenti fogaim is rendben vannak-e? Mondta, hogy igen.. Csak a két felső bölcsességfogam nem oda nő, ahova kell, de ha nem okoz fájdalmat, vagy nincs gyulladásban (márpedig Ő úgy látja, hogy nem gyulladt), akkor nem lesz baj, felesleges hozzányúlni. Amit éreztem még fent, hogy kicsit fáj, az meg egy "sima" íngyulladás, mivel annyira összenőttek ott a rágófogak, hogy javasolja, hogy fogselymet használjak és szájzuhanyt, hogy minden ki tudjon onnan jönni, ami esetleg beragadt. Nagyon jófej volt, mert megmutatta a fogselyem helyes használatát is. :)
Most már úgy érzem, fentről segítik az utunkat, és pozitív dolgok fognak végre történni velünk. <3
Kiderült, hogy párom spermaképe is jobb, mint amit bediktáltak, már 20 alatt van a DNS fragmentációs érték és a ROS is javult, úgyhogy a 19,5%-os DNS értékkel már nagyobb az esélyünk, úgyhogy mégis hatott a BÉMER terápia és a vitaminkúra együtt. Párom 3 hónapja szedi a Selenorgot, Cinket (25 mg), Krill halolajat (sokkal jobb, mint a sima Omega3, amit korábban szedett), és a Q-vitalt (korábban csak sima 400-as Q10-et szedett), és mellé javasolt a lombikos doki pluszban napi szinten 1.000 C-vitamin RETARD-ot, és E-vitaminból is napi 800-1200 NE-t (egyik nap 800, másik nap 1200), és a FOLANDROL port is napi 2-re emeltük. Ez mellé a biztonság kedvéért még nyomjuk neki a Maca port is. Valószínűleg, ezek együttesen hatottak, nem csak a vitaminok tették meg a hatásukat, hiszen a vitaminok nagy részét már évek óta szedi párom is, és én is.
A tegnapi nap jár a fejemben, hogy milyen jó volt Odettel dumcsizni a kávézóban, és mennyire szép kismama!! Imádom a habitusát, a stílusát, és azt, hogy ilyen aránylag nagy pocival is igazi nő! Csodaszép ruhában volt, és mindig csinos, ápolt. Ilyen szép kismama szeretnék majd lenni! Ez a legjobb kombináció, mikor egy nő okos, szép és ápolt. A körmei, a sminkje, a cipője, a ruhája, minden "egyben van".. Hozzá kellene járnom stílus tanácsadásért. :) Tüneményes volt, mert hozott páromnak Folandrol port és én is kaptam egy Crinone-t. Jókat dumcsiztunk, és boldog vagyok, hogy látom rajta, hogy kezd kicsit megnyugodni, hogy erős a baba odabent. Örülök neki, hogy végre a kistesóban is kezd hinni. Annyira megérdemli ezt a kisbabát! <3
Azon is kattogtam, hogy bár tegnap nagyon izgultam a főnökömmel való találkozás miatt, mégis megnyugtatóan végződött a beszélgetésünk, és amit dolgoztam, azt is kifizeti és hajlik rá, hogy az általam lebonyolított pályázatok után is fizessen némi külön pénzt fél év, vagy egy év múlva, amikor a cégek megkapják az uniós támogatást az elnyert pályázatok után. (Korábban is ígért ilyeneket, de azokat nem tartotta be, így remélem, ez nem csak egy újabb ígéret lesz.)
A főnökkel való találkozás után írtam sms-t Herminának, hogy még intézkedek gyógyszer ügyben, és megyek Gabihoz is. Visszaírt, hogy épp nem jó neki. Így felhívtam Gabi barátnőmet, aki Théta Healingezik, hogy ha van kedve, akkor sétáljunk egyet a parkos részen és a családi házas övezetben, ott náluk a kutyuskájával. Megbeszéltük, hogy megmasszírozom, és ha van kedve és ideje, egy rövid Théta Healinget is megköszönök, bár nem ragaszkodom hozzá, mert úgy érzem, hogy most minden jól fog alakulni, támogatnak minket odafentről.
Elmondtam Gabinak, hogy a főnökömnek megköszöntem, mikor régen (kb. 6 éve) a karjaiban vitt be a kórházba, mikor eltört a villamoson a lábfejem és bucira dagadt, és mondtam, hogy hálás vagyok, hogy 7 évig olyan munkát végezhettem nála, amit nagyon szerettem. Arra is gondoltam, hogy lehet, hogy ezért fizet mégis ki? Hiszen állítólag a felmondási időre járó pénzemet is meg fogja adni, legalábbis ezt ígérte tegnap délután. Talán azért változott a véleménye és a döntése, mert köszönettel és hálával kezdtem a beszélgetésünket? Érdekes, de most nem üvöltött, pedig hétfőn még nagyon dühös volt rám, hogy táppénzre mentem, és hogy előbb kezdődött 1,5 héttel a lombik, hiszen épp pályázati határidők vannak, és most emiatt rá hárul az összes munkám, és 3.000 ügyfelet nem könnyű koordinálni... Mostanra elmúlt mindkettőnkből a fájdalom és a harag, és most először éreztem úgy, hogy el fogjuk tudni engedni a múlt terheit. Muszáj volt megválni a cégtől és tőle, mert már nem bírtam a lelki "terrort", hogy mindig több és több elvárás volt, viszont a részéről a "juttatások" nem emelkedtek (sőt a bérletet is megvonta és évek óta nem kaptam plusz pénzt, amit korábban ígért), csak az ügyfelek száma, és a feladatok, pályázatok száma növekedett. A stressz már megölte a lelkemet. Mind a főnök, mind az ügyfelek, mind a kollégáim egyre nagyobb lelki nyomást tettek rám, és mivel mindenkinek meg akartam felelni, ezért most jött el az ideje, hogy ne engedjem tovább, hogy kihasználjanak. Február elején megmondtam neki, hogy nem bírom ezt így tovább, és április elejéig hajlandó vagyok még dolgozni, de utána (bár Ő nem támogatja már a babaprojektet), megyünk tovább a lombikra. És most úgy vélem, jól döntöttem. Megkönnyebbültem!
Kimentem a parkba, és leültem egy padra, hogy nap érje az arcomat. Kifújtam a korábbi időszak stresszét, néztem a sok babakocsis kismamát, és a kutyusokat és úgy gondoltam, hogy ez is egy jel, hogy ennyi babakocsis kismama megy el előttem. Majd tárcsáztam, és hívtam Gabit, hogy ráér-e, van-e kedve sétálni a napsütésben? Mondta is, hogy épp rám gondolt, hogy milyen jó lenne találkozni. Úgyhogy mondtam, hogy 30 perc és nála vagyok.
Gabi barátnőmmel jókat szoktunk nevetni, ezért szeretek hozzá menni. Mindig derűsen és pozitívan áll mindenhez, mindenben megtalálja a jót, és a lehetőséget. Valami zseniális személyisége van! Nem kesereg, nem dühöng, hanem megnézi, hogy hogyan érinti Őt az adott helyzet, ami zavarja, és megkeresi az okot, hogy miért kapta azt a feladatot, mit tanulhat abból a helyzetből, amit épp elé dobott az élet? És ha megtalálta a tanítandó feladatot, akkor megköszöni és kéri, hogy most már ilyen helyzetbe ne kelljen kerülnie.
A buszmegállóból láttam, ahogy Gabi egy kis trikóban a házukhoz közeli padon kényelmesen elhelyezkedett, még nem láttam az arcát, csak a vonalatit, de a testtartásából tudtam, hogy lazul és töltődik fel a napfénnyel. Arcát a nap felé fordítva, türelmesen várt rám. Hihetetlen életszeretet van benne, remélem jó sokáig fog élni egészségben, mert annyira megérdemli a boldogságot. Annyi embernek segített már! Gondoltam, hogy jól esne egy fagyi neki, úgyhogy meghívtam fagyizni. Kiültünk a napra, és valami isteni bodzás és almás fagyit nyaltam, és hallgattam a madarak csipogását. Imádom ezt a napot! Aztán sétálni indultunk, hogy megkeressük a zöld, családi házas környéken a házi kismalacot és a pónilovat. Minden fa és bokor feléledt, virágoztak a meggyfák, és óriás tulipánfák virítottak rózsaszín szirmaikkal az utunk mentén. Feléledt a természet! És én a napon sétálok! Jó volt végre kimozdulni ebbe a csodás melegbe. Levettem a blézeremet és vékony pólóban éreztem, ahogy sütötte a nap a bőrömet és az arcomat. Szép lassan lazítani kezdtem. Megbeszéltük Gabival, hogy elmegyünk egyszer Bogácsra, ami egy borvidék és gyógyfürdő, de hogy az anyagi hátterét is megteremtsük, vettünk két kaparós sorsjegyet (aki ismer, tudja, hogy nem szoktam ilyet csinálni). Majd elmentünk a bolthoz, én vigyáztam Pinkyre, Gabi meg vett pár sajtos-sonkás bagettet, és ott a parkban befaltuk. Nagyon jól esett. Bár 1 órával előtte ebédeltem, de mégis minden porcikámnak jót tett. Az illata, az íze, a tapintása. Gabi úgy tud enni, hogy bármi van előtte, megkívánod azt az ételt. Ő igazán élvezi az életet! Kb. 2 óra sétálás után felmentünk hozzá, megittunk egy jó kávét, és megmasszíroztam. Végig nyögött, azt mondta, hogy nekem csak ezzel kellene foglalkoznom, mert minden csigolyáját helyre tudtam tenni, amik eddig el voltak mozdulva. Régen is masszíroztam, de mindig azt érzem, hogy előtte kifújok minden fájdalmat, bánatot, és mikor masszírozom a másikat, akkor tiszta a lelkem, elmúlik minden nyűgöm. Feltöltődök én is. Fantasztikus érzés! Aztán én jöttem, és Théta Healinggel megkerestük a jelenlegi lelki blokkokat, és mindet megoldottuk. Észre sem vettem, hogy már 19.20 van, az óra csipogása után tudtam, hogy 4-5 órát eltöltöttem itt, annyira jól éreztem magam, hogy nem éreztem, hogy így elsuhant az idő. Már a buszon ültem, amikor hívott párom, hogy merre járok, mert Ő most ért haza, és azt hitte, itthon leszek. Mondtam, hogy már csak kb. 40-50 perc, és otthon leszek, ne aggódjon.
A mai napi pozitív gondolataim meghozták gyümölcseiket, mert jól éreztem magam!! Nem aggódtam, nem idegeskedtem, nyugodtan és boldogan szemléltem a világot. Így kellene mindig élni. Most a lombikhoz ez a legjobb lelki állapot. Örülök, hogy nem dolgozom, mert így magamra is figyelhetek végre. Túl sok volt már a BMC-s csoportot is koordinálni napi 6-8 órában, túl sokan "árasztottak el" a fájdalmaikkal, bánatukkal, ami lehúzott lelkileg. A doki kérte, hogy mindent, ami stresszt okoz, azt iktassam ki, mert a stressztől és feszültségektől csökken az esélye a gyermekáldásnak, és mivel az életkorom már egyébként sem a legoptimálisabb, így kéri, hogy ne olvasgassak a témában, és ne aggódjak semmiért, jók az eredményeim, csak lazítsak! Ezért úgy döntöttem, hogy hétfőtől nem adminkodok és kizárom a negatív gondolatokat, másét is.. Nektek is ezt ajánlom.
Mindenkinek jót tenne, hogy elgondolkodjon azon, hogy mi az, ami gátolhatja lelkileg a baba érkezését? Hiszen ha egy örökké feszült légkörben élünk, és csak a negatív érzelmek vesznek körül minket, akkor esély sem lesz, hogy megérkezzen a várva várt csoda -ezeket a mondatokat a dokiktól és a lélekgyógyászoktól is hallani, pszichológus barátnőm és a Théta Healinges Gabi barátnőm is ezeket mondogatja már oly régen, de csak most értettem meg.
Most végre letettem a lelki terheimet, nincs bennem harag, nincs düh, nincs fájdalom, nem rágódok a múlton, elengedtem az eddigi sikertelenségek "méregzsákját", ami eddig visszahúzott és eltántorított a sikertől. Ti hogy álltok ezekkel az érzésekkel? Mi az ami zavar benneteket? Írjátok le és gondolkozzatok el a megoldáson, hogy mit lehetne tenni ellene?
Hála a jó égnek, nekem van két segítőm is, az egyik egy pszichológus barátnőm és kolléganőm, a másik Gabi barátnőm, aki mindig spirituális szinten nézi a "gondok" megoldását, amiket Ő megoldandó feladatoknak hív és mindig kielemzi, hogy mi lehetne a jelenlegi helyzetnél rosszabb? És miután sorolod és sorolod, hogy mi lehet rosszabb, rájössz, hogy nem is olyan nagy a gond, mint először hitted... Így mindjárt másképp látod majd a dolgaidat. Remek dolog ez a Théta Healing. Úgy vélem, Gabi is épp jókor érkezett az életembe, és a pszichológus Zsuzsi is. Nincsenek véletlenek!
Ami még furcsa, hogy megint pókot és gólyát láttam. Ezek ismét égi jelek! :)
Szép napot, sok boldogságot, és mielőbbi babásodást kívánok mindenkinek!
