Szép vasárnapot mindenkinek!

A pocim ma egyáltalán nem feszít, talán mert nem kell ugratnom az "akadálypályán", vagyis a magyarországi, külterületi Ferihegyi úton nem bumlizok át ismét a sok tüszőcskével a hasamban, régi, rozoga BKV / BKK járművel, talán azért...

Ma ismét tovább aludhattunk volna, de megint a felettünk lakó kisgyerek kopogtatására, ugrálására ébredtem, kb. 8 körül, így konstatáltam, hogy legalább már 8 órát aludni tudtam. Mélyebbre nyomtam a füldugót, és fülemre nyomtam a kispárnát, és nagy nehezen vissza tudtam kicsit alukálni. 10 előtt keltünk, és most először mosolyogva mentem ki a konyhába, és zenére táncikáltam, ekkor megszólalt párom: Végre! Így még sosem láttalak! Ha eleget aludnál, lehet, hogy többször lennél ilyen boldog reggel? Ez egy elgondolkodtató mondat volt. Tudom, hogy előbb kéne ágyba menni, de gyerekkorom óta nagyon későn fekszem, és így már megszoktam. Megbeszéltük, hogy ezek után megpróbáljuk a 23 órás PC kikapcsolósdit, és a mielőbbi ágybamászást.

Mai program: takarítás, Anyósék látogatása, délután és este jövő hétre főzés, mosogatás, mosás.

Reggeli után jött az injekciózás, egész hamar és aránylag nyűglődésmentesen megkaptam a reggeli adagokat, ahogy látom egyre több a piros pötty, kezdek Túró Rudi lenni. :D Mindenütt piros pacák a hasamon, a karomon viszont a sárgás-bordós-lilás árnyalat kezd túlnyomórészt "virítani". Lassan festői kinézetem lesz! :D És nem a legjobb elképzelés szerinti, csak a színpompa szerint lesz festői kinézetem ;)

Ma bevállalta Zalán egyedül a takarítást, hogy ne kelljen hajolgatnom, megkérte, hogy ne emeljek akkor sem semmit, és ne hajolgassak, nehogy szétnyomjam a tüszőcskéket.

Délre átmentünk párom szüleihez, a szálláshellyel egyeztettem, az utalásról átküldtem a visszaigazolást, majd ettünk és beszéltünk Skype-on keresztül Attilával is, aki Németországban él, így a szülők nagyon beindultak a beszélgetéssel, éreztem, hogy a hasam megint nincs jól, így gyorsan elköszöntem 15 óra felé, majd gyors léptekben hazaértem. Nekikezdtem a pénteki, szombati és vasárnapi blogbejegyezéseket megírni, amíg párom az autót letisztította, és leragasztotta a törött hátsó lámpát, hogy ha esne az eső (mert nagyon a felhők), ne ázzon be a kocsi villamossági része, mert már így is áll a víz a lámpában. Nem egy új autó, mit várunk egy 12 éves, korábban céges autótól, hogy vigyázzanak rá? Hibás több oldalon is, de aprópénzért ne is várjunk csilli-villi autót.

Délután neteztem, Zalán takarított, én addig nekikezdtem a sütésnek, főzésnek, mert nálunk az a szokás, hogy előre megfőzök 3 féle főételt, és hétközben csak a párolt zöldségeket, rizst, vagy krumplit vagy egyéb köretet elkészítjük, és nagyobb adagokban lefagyasztjuk a dolgokat. Levest, vagy a főzelékeket is ilyenkor megfőzöm és több napig azt esszük. 

Mostam egy adagot és a nagy felhők miatt nem mertem kint teregetni, az orchideák alatt tettem ki a szárítót, és oda helyeztem el a vizes ruhákat. Kb. 3-4 óra alatt meg is száradt minden.

Estefelé megittam egy újabb adag fehérjeport, megettem a fűszeres csirkemellet zöldborsós-sárgarépás körettel, és utána 1/8-ad dinnyét is befaltam én és párom is. Ilyen isteni finom, magnélküli dinnyét még nem ettem! Csak úgy habzsoltuk! :)

Főzőcskézéskor vagy 60 fok volt a konyhában, mindenütt folyt rólam a víz, így csak egy trikó és egy bugyi volt rajtam. Zenét hallgattam, és ráztam a popómat, és az jutott eszembe, milyen szerencse, hogy nekem a fenekembe nem kell Agolutint adni, mert emlékszem Judit fotójára a fenekéről, amikor gyerekfejnyi duzzanat lett az Agolutin miatt. Igaz, sikerült neki a lombikja (mindkettő), de akkor sem szeretném eme szép, kerek feneket efféle csúnya púpokkal elrondítani. ;) Így is van épp elég lila és piros pukli rajtam. :) Mire benéztem a kisszobába, Zalán már magzatpózban húzta a lóbőrt, nem is csoda, hogy ilyen csend volt, fura is volt, hogy nem hallottam Al Bundy sorozat sztárjának és Pegnek a hangját! ;)

Elnevezett a mai részből Muczi Lefkovitznak, és ezzel húzott egész délután. Mondtam, hogy nem láttam ezt a részt, de nem tetszik ez az új név, és semmi jót nem jelenthet, ha ilyen idióta nevet ad nekem. ;) Ebből gondolom, hogy gáz lehet a nőci, mert teljes fogsorát láttam Zalánnak, mikor így hívott. Meg kellene néznem a neten ezt a részt... ;)

Ma esti szurizás nem ment simán. A pergoverisek nagyon feszítettek. A vérhigító meg recsegett, mikor benyomta párom a hasamba, és mivel nagyon rondán néztem, ezért inkább kihúzta a tűt és mondta, ha majd szólok, újra megpróbálja. Mondom: Ezt nem hiszem el! Kihúztad és be sem nyomtad a lötyit? Válasz: Hát ja, mert megijedtem, hogy annyira fáj neked. Akkor most jöhet a Fraxiparine? Na jó, toljad. Kb. ennyire emlékszem erről az estéről, pedig meg sem húztam a "flaskát". Barátnőm, aki a Kaáliba jár évek óta, mindig mondja, hogy az ottani dokik javasolják, hogy esténként 1-2 dl bort kell inni, mert segíti a sejtfejlődést, a vérkeringést és a beágyazódást is. Úgyhogy szoktatom magam az alkeszok mindennapi életéhez - gondolatban. :D

Rájöttem, hogy egész jól tűröm ezt a procedúrát, a korábbi lombikokhoz képest. Bebattyogtam a fürdőbe és újra letusoltam, mert iszonyúan meleg van, így megint muszáj volt vízzel és tusfürdővel felfrissítenem magam. Zalán is végzett már, készült az esti fül hallójárat csöpögtetésre, bár mondta, hogy semmi értelme ennek, reggel  megint mennie kell orvoshoz, de most az SZTK-ba fog menni, hátha ott jobb orvos van.

Holnapra kikészítettem a rózsaszín hosszú ruhámat. Mivel már nagy vihar van, így remélem, hogy nem kell vastagabb ruhákat felvennem és mehetek szandálban, és nem lesz nagy eső...

Hálás vagyok, hogy a sors megengedte, hogy lombikozhassunk, és hogy Szűcs dokihoz kerülhettünk ismét. Bízok benne, hogy megint meghozza a várva várt sikert, bár jó lenne, ha most már 9 hónap múlva egészséges kis manócskával lennénk gazdagabbak... ;)

Jó éjt mindenkinek és drukkoljatok, hogy holnap reggel jó legyen a vérképem, és az UH is jó eredménnyel kecsegtessen! :)

Köszönöm, hogy vagytok és olvassátok a blogomat! Hálás vagyok ezért a jó kis csapatért! <3