Megnyugodott a lelkem, hogy végig mellettem lesz Szűcs doki, és - ahogy érzékelem - párom is kezd lelkileg jobban lenni, csak az első két nap volt nagyon feszült a nagy meglepetés miatt, hogy 6 nappal előbb jött meg, és hogy hétfőn minden rendben lesz-e.

Ma reggel már sokkal kiegyensúlyozottabban indultam a napnak, 7.30-kor már a pocim újabb oldószeres cuccal volt "gazdagabb" és egyelőre csak egy piros pötty jelzi (talán a fagyasztásos megoldásunk miatt), hogy mennek már a szurik (ezen a héten reggel 1 Pergoveris - a csípős őrület, és este 2 Pergoveris + 2 Fraxiparine 0,6-os), amit szúrnunk kell.

Pénteken kell visszamenni a dokihoz, hogy - reményeim szerint vérvétellel is megnézze - hogy haladunk a hormonértékekkel és a tüszőcskék hogy nőnek, ezt is leellenőrzi ultrahanggal.

A délelőtt rohamléptekkel múlt el, feleszmélni sem volt időm, mikor párom közölte, hogy megy edzésre, akkor kaptam észbe, hogy úúúúúúúúú, akkor már mindjárt 17 óra és lassan elkések a 17.30-ra lebeszélt Adriennes találkozómról. Szerette volna elmondani a másik intézményben szerzett tapasztalatait, így megbeszéltük, hogy beülünk egy étterembe, átnézzük az anyagát, és megpróbáltunk okosabbak lenni, hogy már milyen vizsgálatok vannak meg, és miket érdemes még megcsináltatni. Hihetetlen gyorsan eltelt a 2,5 óra, mintha pár pillanat lett volna, talán mert a téma mindkettőnket nagyon foglalkoztat, Ő is 43 éves, és én is, és neki is 4 lombik volt most, és nekem is épp most indult a 4-ik lombik. Szóval egycipőben járunk! (Ahogy szokták mondani.)

Este 20 óra után vettem észre, hogy még menni kell venni pár női dolgot a Rossmann-ba, így együtt bebattyogtunk a helyi Rossmann-ba, és kaptam Adrienntől egy 10%-os kupont (bár ahogy látom, ilyenkor mindennek felemelik ilyenkor az árát, hogy "ne  bukjon" a bolt ezen a kuponos dolgon... ;) Vagyis a vonzás törvénye működik! :)

Hívott Zalán 20 óra után, hogy most ért haza, és készít nekem vacsorát, ha sietek! (Ilyen cukkerbogyó férjem van, hogy ilyenkor mindig Ő lep meg valami finomsággal.) Úgyhogy mire hazaértem 21 óra felé, már várt az isteni finom és kiadós vacsorával, baconos-sonkás-hagymás rántotta, paradicsom és paprikaszeletekkel. :) Imádom ezt a jóképű és jószívű pasit! <3 Megint elmondtuk egymásnak (ma már vagy 5x-re), hogy mennyire szeretjük egymást, átölelt, megpuszilgatott és sürgetett, hogy mielőbb lapátoljuk be a kaját, mert neki dolga van még.

Kérte, hogy dőljek le, pakoljam a pocimra a mirelitet, és 20 perc múlva szóljak neki, addig Ő lefürdik, megborotválkozik, és tisztán és illatosan fog "hasba szúrni". Micsoda romantika! :D Hasbaszúrás indul!

A kisasztalon készülődött (mindenütt gyógyszeres dobozok, injekciós fecskendők, tűk, és vattakorong és fertőtlenítő, már lassan lepotyognak a cuccok az asztalkáról, és a kis sámlin ül ez a gyönyörű pasi, aki engem akar a leendő kisbabánkkal együtt, és őszinte, szép kék szemeivel néz rám, kezében a fenyegető fecskendővel, száján mosollyal. :)

Megszólalok: Bekékült a Fraxiparine nyoma a karomon! Nézd! Erre Ő: Jaj Szivecském, annyira sajnálom! És aljas arckifejezéssel folytatja, majd tűvel a kezében, nagy kacajjal kifelé vonul... Meglepődök, hogy mit akar kint?

Visszajött félig levetkőzve (mint aki fél, hogy összefröcsköli a páciens vérrel), kaján vigyorral a pofiján, és megszólal: Mi lenne, ha most a szemgolyódba adnám, hogy ne fájjon annyira? :) Na nyannyerkám, készüljünk neki! :) Kocagott közben. Majd beszúrás közben megszólal poénosan: Rászokok majd a hernyóra, annyira jól nyomom már a szurikat. :D Jó lesz ez! Szeretni fogod ezt a szurit is! :D Ha akarod, meg is nyálazom a tű végét. :D És demonstrálta... ;) Eszem megáll ettől a kis lököttől! :)

Mondom ne szívd fel mindkettő oldószert, elég egy port egy lötyiben feloldani, mert fáj! Erre ő: Már felszívtam magam, késő! És nyomta be a tűt, ismét recsegett a hasam szövetei között.. ;) Nem volt kellemes, de azonnal hűteni kezdtem, hátha nem fog annyira csípni...

Még egy utolsót beszólt: Tegnap úgy recsegett a hasadon a bőr, mikor "beszippantotta" a hasad az injekciót, mint egy kérgesbőrű dinoszaurusznak! Nevetni kezdtem és mondtam: Köszi szépen! Nagyon kedves vagy... :)

Ez után még chat-en válaszoltam 10-12 lánynak a kérdéseire, és elmentem tusolni, majd (aránylag hamar) éjfél körül ágyba kerültünk. Én lettem a kiskifli, Zalán átölelt kezével, lábaival, és boldogan szuszogott a nyakamba. Majd megpusziltuk egymást, elhelyezkedtem hason, és félálomban azt éreztem, hogy megsimogatta a popsimat és odasúgta csendben: Szeretlek!

Még elképzeltem, mielőtt lecsuktam a szemeimet, hogy a kis lélek megint a hasam felé tart, és készültem elaludni. Megkértem, hogy jöjjön le hozzánk, és legyen minden rendben!

Hálás vagyok, hogy ilyen boldogságban élhetek egy ilyen remek pasival! Köszönöm sors, hogy "rendelésre" megkaphattam a legnagyobb ajándékomat, Zalánt, akit 4 évesen álmodtam meg, és mire 5 éves lettem, meg is érkezett ide, a földre, hogy együtt lehessünk! Szóval ne adjátok fel lányok, mert az álmok valóra válnak, lássátok az én példámat! Még az arcát, haját, szemei színét is megálmodtam... <3 

Szép estét midenkinek!