Lombikunk története

Lombikunk története

Szombat esti fetrengés... ;)

2015. november 10. - SusyT

2015-11-07. Esti injekciózás.

Már egész jól megy a keverés páromnak, a Merional esetében rájött, hogy az első napon mondottak alapján jár el. Felszívjuk az 1 üvegcsényi cuccot, és egyenként belenyomjuk a kis tablettákba, ez gyorsabban kivitelezhető, mint a 3/3-adra bontjuk az 1 üvegnyi lötyit. Viszont most olyat produkált, aminek ismét kacagás lett a vége. Mikor benyomta a vastag tűt a gumis tetejű tablettához, és befecskendezte a vízbázisú valamit, összekeverte az egészet, és beszívta a fecskendőbe a felszívottakat, és magától visszanyomta a keveréket a tablettához, mint egy varázslat, úgy nézett ki. :) Jól mulattunk ezen. Na ekkor jött a remek ötlet, kinyomja a levegőt belőle! Igen, de ez azzal jár, hogy fingásszerű hanggal kifröccsen a cucc egy része. Ezen is jókat kacagtunk, miközben mondta, hogy nem Ő volt ám. J (Bár a hang alapján nem lehett ezt feltétlenül bizonyítani, de szaggal nem járt a tevékenység, így kezdtem hinni neki). Végül sikerült mindent a fecskendőbe juttatni. Csúszott felém a székkel, a pólót felhúztam és krátereket véltem látni magamon, kis puklikkal és piros pöttyökkel. Nagyszerű, akkor legalább tudjuk, hogy hova kell szúrni. (Legyünk ugyebár pozitívak.) Ekkor felfedeztük, hogy még mindig a vastag tű van a fecskendőn, jóformán könyörgőre fogtam, hogy ne azzal, hanem a vékonyabbal kapjam, ha már lehet választani. Szúrta, és már nem is arra gondoltam, hogy jaj, de klassz, hogy mindjárt bent van, hanem arra, hogy még hány napig kell adni? A hasam már alig bírja, és ma minden injekciózás után vérzett. De a cél lebeg a szemem előtt.

Őszintén szólva, ma biztos, hogy fáradt vagyok, hiszen a délutáni nyugdíjas szunyókálás helyett olvastam, és kávézgattam, így csak Zalán volt kipihent, vagyis most nem volt annyira muris ez az esti injekciózás. Viszont arról beszélgettünk, hogy milyen filmet nézünk ma este, közös programként. Először felvetődött egy időutazós film, és mondtam páromnak, hogy lesz este az „Egyszerűen bonyolult” című film, ami állítólag nagyon jó! Ok, értem, hogy jó, de miért nem a neved a címe? Ez mélyen tükrözné a film mondanivalóját – vetette oda nekem. Hát köszönöm drágám, tudtam, hogy lehet Rád számítani. Ezután előkészítettük a raguleves alapjait, míg én a husikkal bajlódtam, Ő meghámozta a zöldségeket, és megfőzte az esti teánkat. Ismét szerelmes vagyok!! Ilyenkor mindig még mélyebbek lesznek az érzelmeink. Persze Ő férfi akar lenni, így nem mutatja olyan erőteljesen ki, de érzem, hogy a kapcsolatunk a legfontosabb mindkettőnk számára. Bár a vacsoraötlete már nem tetszett annyira, hiszen közölte, hogy a kedvenc, nagylyukú sajtját fogja enni, aminek konkrétan többhetes lábszaga van, és előkapta a póréhagymát is, amivel kisebb kardozást bonyolított le, míg a konyhában „boncoltam”. Majd megemlítette, hogy este szeretne hozzám bújni és ezután romantikus csókolózást vinne véghez. Nem rajongtam annyira az ötletért, szerintem érthető is… Kellemes estét és romantikus együttlétet kívánok! Jó éjt!

A bejegyzés trackback címe:

https://susyt.blog.hu/api/trackback/id/tr168068200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása