- november 8. Érkezik a mai „esti mese” a lökött szőkétől.
Arról beszélgettünk estefelé kedvesemmel, hogy lassan eljön a délutáni / esi szurkálás ideje. Megszólal Zalán: na, lassan kapok szurit. Mondom tényleg? Nem én kapok? Ja, de, Te kapsz. Mondom akkor most este én adom be neked a hormoninjekciót! Aztán lehull a szőr rólad, leesik a farkad, és kinőnek a melleid! Fetrengni kezdtünk a röhögéstől. Esküszöm, elképzeltem, ahogy percek alatt megszabadul a szőrzetétől, és lepottyan a férfiassága a földre, és visítva rohangál körbe-körbe, közben feszülnek a mellei, és növekedésnek indulnak a nagy, női cicik. De a feje és minden maradt a régi, igen muris látványt nyújtva. Hát nem rajongott az ötletemért, úgyhogy annál maradtunk, hogy jobb az eredeti felállás, ismét én leszek tűpárna. :)
Ma este – hála a jó égnek – már csak 2 Merional kell, és egész gyorsra sikerült a procedúra, 1 löttyhöz 2 tabletta ment, most már ezek után a karomba fogjuk adni, hogy ne legyen minden centiméternyi pocakrész pöttyös, mint a túró rudi. ;) Zalán nagyon koncentrált a feladatára, mondta, hogy gyorsan megleszünk, mivel össze kell szednem magam, és főznöm kell neki előre egy hétre, és arról tudott csak beszélni, hogy most a kínai szószos csirke és a pöri mellé milyen köretek legyenek, szóval a nevetés – az injekciózás közben - kivételesen elmaradt. Viszont ma a mosásban is kaptam segítséget, Ő hozta be a vizes ruhákat a lavórban, hogy ne kelljen emelnem és hajolgatnom, eközben persze nézhettem a kerek fenekét, amit nagyon imádok. J Kávéval a kezemben, felrakott lábakkal ilyen látvány! Lányok, ez a mennyország! J Már ezért is megérte belevágni ebbe a lombikba, mert elkényeztet és az esti összebújásokkal is sokkal jobban érzem, hogy erősödik a kötődésünk. Éjjel alig akart elengedni, kezével, lábával átkarolt, pedig tudja, hogy hason szeretek aludni. Erről is az ugrott be, hogy ha pocis leszek, a műtött lábam és a combom külső részén lévő sok és nagy, - illetve fájdalmas vágások miatt – csak baloldalon fogok tudni aludni, (ami állítólag a szív elnyomása miatt nem annyira nyerő ötlet). Háton viszont nem igazán kényelmes, szóval még tanulnom kell ezt is, hogy a beültetés után ismét jó pózt találjak, és menjen az alvás, mert nem igazán vagyok jó alvó.
Azt veszem észre, hogy egyre jobban csak a cél és a siker lebeg a szemem előtt, egyre erősebben érzem az erőt és egyre kevesebb a nyűglődés ezen témában is. Most is megköszöntem a sorsnak Zalánt, a barátaimat, a családomat, a munkámat, és hogy ilyen remek emberek vesznek körül, mint Ti. Kértem az angyalokat, hogy küldjék hozzánk a kisbabánkat, hogy együtt lehessünk egy család, egy egység. Jó éjszakát kívánok!
